2009. július 29., szerda

Erik de Haan



Erik de Haan délkelet-ázsiai utazásai során találta meg stílusát. Elsősorban Thaiföld, Laosz, Indonézia, Szingapúr és Malájzia szakrális és törzsi művészetének alakjai és motívumai jelennek meg festményein, de jellegzetes kínai, nepáli, tibeti elemek is megjelennek. Képeinek egy jórésze szerintem nagyon rendben van.

2009. július 27., hétfő

Péma Ling

Georges Bess, évekkel a Jodorowsky mesterrel közösen megálmodott Fehér Láma után, 2005-ben újra egy Tibetben játszódó rajzregénnyel tűnt fel. Annak idején a Fehér Láma egy rendező és egy Ladakhban és Tibetben járt művész találkozásából született. Film végül nem lett a történetből (ahogyan tervezték), csupán egy gyönyörű képregény. Bessnek ez több volt egy egyszeri kalandnál. Harminc évvel ezelőtti útja óta szinte minden évben elutazik Dharamszalába, azaz folyamatos a kapcsolata Tibettel.
2005 májusában jelent meg a Péma Ling első része (De larmes et da sang), majd azóta mindig tavasszal vagy nyáron jön a következő. Idén nyáron jelenik meg az ötödik rész (Katouk le Tulpa), ami talán az utolsó a sorban (bár a hat rész az idevágó hagyományok ismeretében valószínűbb). A kiadványok eddig csak franciául és hollandul olvashatóak, az angol nyelvű kiadást gondolom majd csak a sorozat befejezése után várhatunk, amikoris a teljes mű már két nagyobb albummá szerkeszthető.
A Péma Ling egy korán megárvult tibeti lány története. Az életút kalandos és itt-ott kellően drámai, csupán a misztikum kevesebb, mint a Fehér Lámában. Képileg garantált a korábban már megszokott és megkedvelt minőség és stílus. A tibeti szaga lehetséges kulcsfogalmai: kolostorok harcművészete, korrupt lámák, kínai megszállók, csaták, háború...



2009. július 23., csütörtök

A tisztelet tisztelete

A tisztelet tisztelete – a világ vallásai a Somogyi-könyvtár régi és ritka könyveinek tükrében című kiállítás nem csupán hittudományi, hanem történeti, földrajzi, etnográfiai, művészeti tárgyú művekből válogatva mutatja be a világ vallásait, az egyes kultúrák hitét, erkölcsét és Isten-tiszteletét; tisztelve a mások tiszteletét. A kiállítás 2009. július 22. és október 22. között (vasárnap kivételével minden nap) ingyenesen látogatható a szegedi Somogyi-könyvtár földszinti kiállítóterében.

"Az október 22-ig látható tárlat nem csupán hittudományi, hanem történeti, földrajzi, etnográfiai, művészeti tárgyú művekből válogatva mutatja be a világ vallásait, az egyes kultúrák hitét, erkölcsét és Isten-tiszteletét - mondta Szőkefalvi-Nagy Erzsébet a kiállítás rendezője. (...) A szakember hangsúlyozta, a tárlat nem vallástörténeti kiállítás, inkább az emberek személyes vallásgyakorlását mutatja be, így a kötetek többsége a szertartások képeit, leírásait tárja a látogatók elé, és bemutatják különböző vallások ima-, zsoltáros- és énekeskönyveit is. A tárlókban látható kötetek egyik legérdekesebb darabja az 1762-ben Rómában, pápai kiadásban megjelent tibeti nyelvkönyv Antonio Giorgitól, melynek egy példányát Kőrösi Csoma Sándor kapta ajándékba. A híres kutató ebből a könyvből ismerkedett meg először a tibeti kultúrával, és élete végéig rendszeresen forgatta is e művet."

Az Alphabetum Tibetanum izgalmasabb lapjaiból a NYPL Digital Gallery oldalán találni némi ízelítőt. Nem tudni, hogy mit láthatunk majd belőle a szegedi kiállításon, de a SZEGEDma fotói alapján sok más izgalmas könyv is szerepel a tárlaton.

2009. július 22., szerda

Himalaya, Where the Wind Dwells

Mindannyiunk kedvenc dél-koreai színésze, Min-sik Choi egy szinte teljes egészében Nepálban, a Himalájában forgatott filmben játszhatta legutóbbi, állítólag elég szűkszavú főszerepét. Az Európában a 44. Karlovy Vary Nemzetközi Filmfesztiválon (2009. július 3-11.) debütáló film (Himalaya, Where the Wind Dwells) a szemtanúk szerint leginkább nagyon lassú és nem kevésbé csendes.
Szinopszis röviden: egy Dél-Koreában dolgozó, nepáli származású gyári munkás öngyilkos lesz. A Min-sik Choi által megformált Kim, egy erős álomélmény után a halott hamvait el kívánja vinni Nepálba, Sham családjának. A falu, Jharkot 3550 méteren fekszik az Annapurna régióban. Az út nehéz és fárasztó, mire Kim megérkezik, a hegyibetegség úrrá lett a szervezetén. Súlyos betegségében Sham nővére, Sunita ápolja. Miután felépül, segít a vadmézet áruló lánynak. Kim megszereti a lányt és a falut egyaránt, de nem érhet véget a film konfliktusok nélkül...

2009. július 21., kedd

A zalaszántói békesztúpa



"A Zalaszántón 1992-ben megépült buddhista békeszentély egyedülálló építmény Magyarországon. 1991-ben a dél-koreai, tibeti, svájci és osztrák buddhista egyházak és híveik alapítványt hoztak létre vallásuk szentélyének magyarországi létesítésére. A szentély helyéül az alapítvány a zalaszántói Világosvár-hegyet találta alkalmasnak. Az itt felépített sztúpa Európa legnagyobb, kelet-európai első ilyen jellegű szentélye. A vallás szabályai szerint készült 30 m magas, 25 m széles sztúpa építése során növényi magvakat, vallási dokumentumokat, tibeti könyveket helyeztek az építmény betonjába. 1992. szeptember 28-án helyezték el a sztúpa kupolája fölött kialakított üregben a vallásalapító Buddha földi maradványának néhány darabját: díszes tartóban lévő apró csontszilánkokat. A csontokat Tibet kínai megszállása idején a dalai láma tanítómestere menekítette Indiába. Az ereklye elhelyezésével vált a szántói sztúpa szent zarándokhellyé. Európában ma csupán ez a szentély tartalmaz eredeti Buddha–ereklyét (Európa több sztúpájában Buddha tanítványainak földi maradványait őrzik ereklyeként).



A sztúpa buddhista kultuszépítmény. Buddha tanainak jelképe és egyben a világegyetem szimbóluma. A Krisztus előtti VI. században élt Buddha (560-480) idejében a sztúpa nagy uralkodóknak és bölcseknek kijáró halomsír volt. Buddha halálakor a hagyomány szerint nyolc fejedelem vetélkedett a megtiszteltetésért, hogy a mestert eltemethesse. Ennek eredménye az lett, hogy megosztoztak Buddha hamvain, és így nyolc különsztúpa épült a tiszteletére. A Buddha halála után 200 évvel élt Ashoka császár (Kr. e. 272-232) a buddhizmust államvallássá tette Indiában, felbontatta a nyolc sztúpát, és Buddha hamvait szétosztva több tízezer sztúpát építtetett. Ettől kezdve kultuszépítmény a sztúpa és fokozatosan megtelt többrétű szimbolikus jelentéssel. Formáját szigorú előírások kötik. A kör alakú lépcsős talapzat a medhi. Ezen emelkedik a sztúpa teste az anda, amely formájával az égboltot jelképező, a világhegyet magába foglaló tömör építmény. A tetején álló négyszögletes alakzat (itt vannak Buddha ereklyéi), a harmika a világ csúcsán élő istenek lakóhelye. A közepéből felnyúló árboc a yasti a világtengely jelképe. A mindig páratlan számú chatra (korong) a létsíkokat, az istenek egeit jelöli. Együttesen világfa-, életfa-motívumként is értelmezhető.



A medhi három síkján levő, mellvéddel határolt körüljáró a pradakshina útja, amelyen a hívők a tiszteletadás kifejezéseként úgy haladnak körbe, hogy a tiszteletadás tárgya tőlük mindig jobb felé legyen. A sztúpa betonból és kőből épült. A buddhisták számára a más vallásúakat megtéríteni szándékozó misszió fogalma ismeretlen. A sztúpát békeszimbólumnak és a Kőrösi Csoma Sándor (1784-1842) életművével kezdődött szellemi–kulturális kapcsolat folytatásának tekintik. Az avató ünnepségen 1993-ban részt vett a dalai láma is, Tibet száműzött vallási vezetője." (via)

Mindehhez csak annyit fűznék hozzá, hogy – bár még mindig úgy emlegetik – már évek óta nem a zalaszántói békesztúpa a legnagyobb ilyen építmény Európában. 2005 októberében avatták fel a benalmadenai megvilágosodás-sztúpát, ami 33 méter (108 láb) magas és 25,8 méter (82 láb) széles. Jelenleg ez a sztúpa a legnagyobb a nyugati világban.

Fotók a zalaszántói békesztúpáról

2009. július 18., szombat

Harrer, Hüttenberg



Heinrich Harrer egyike azon európaiaknak, akik az elmúlt 50 évben a legkülönbözőbb módokon, közvetve vagy közvetlenül, kiemelkedően sokat tettek Tibetért, a "Tibet-ügyért", nagy befolyással voltak a világban jelenleg élő Tibet-képre. A Hét év Tibetben című regényét mára 53 nyelvre fordították le, a belőle készült sikerfilm (aminek a szerző szerint is csak részben van köze a regényhez, azaz a valósághoz – ami nem mellesleg izgalmasabb, mint a belőle táplálkozó mozgóképes fikció...), népszerűsége 12 éve töretlen (szinte nincs hét, hogy valamelyik fájlmegosztón ne tűnne fel a film egy újabb feltöltése). A híres regény magyarul több kiadásban is megjelent, és akár le is tölthető vagy online olvasható. Pár éve a Cartaphilus kiadta a Visszatérés Tibetbe című folytatást, a Park Kiadó pedig a Fehér Pókot, és remélem valamikor Harrer tibeti "útitársának", Peter Aufschnaiter-nek, Nyolc év Tibetben című visszaemlékezésére is sor kerül – a recenziók alapján nem kevésbé érdekes, mint a Harrer-könyv.

Heinrich Harrer visszatérve Ausztriába, a tibeti kultúra bemutatásának, népszerűsítésének több módjával is próbát tett: a regényen túl kiállításokat szervezett, majd 1958-ban két részes dokumentumfilmet készített Heinrich Harrer berichtet über Tibet címmel (az IMDb szerint a film '56-os, és szintén Hét év Tibetben a címe). A filmet feltöltöttem, németül tudóknak hasznos/érdekes lehet:
Heinrich Harrer berichtet über Tibet. 1. Teil: Auf der Flücht Nacht Lhasa
Heinrich Harrer berichtet über Tibet. 2. Teil: In der Verbotenen Stadt





Prof. Harrer tibeti gyűjteményének ma szülővárosa, Hüttenberg ad helyett. A Harrer Múzeum a hegymászó és világutazó számos személyes tárgyát, és az utazásainak tárgyi emlékeit őrzi (Tibet után még megjárta Borneót, Alaszkát, Új-Guineát – rendszerint egy megmászandó hegy apropóján, de mindig egy komolyabb néprajzi gyűjteménnyel tért haza). A múzeum digitalizálta és archiválta hihetetlen méretű fotó- és dia-gyűjteményét, melyben tényleg érdemes egy kicsit elveszni – '82-es tibeti diái között vannak fantasztikusak. 2002 októberében avatták fel, a múzeummal szemben, a hüttenbergi lingkhort (gling 'khor), azaz egy "pszeudó-tibeti mini-zarándokutat", ami nem is olyan rossz, de kaphatott volna szerényebb nevet is. Fényképeink itt.



Múlt év őszén, már Heinrich Harrer halála után, nyitotta meg kapuit Hüttenbergben a Tibeti Tanulmányok Nemzetközi Intézete (Tibet Center - I.I.H.T.S., International Institute of Higher Tibetan Studies). Az intézetben tibeti nyelvet, orvoslást, asztrológiát, filozófiát, filológiát lehet tanulni. Hasonló intézet csak Indiában van.

2009. július 4., szombat

Modern Kapala



A kapala, azaz koponyacsésze egy emberi koponya ovális felső részéből készül, de jól ismertek talapzaton álló, fémberakású teljes koponyák is, amelyek rendszerint szintén edényként funkcionáltak. A kapala lehet a haragvó istenségeknek bemutatott áldozati sütemények (gtor ma) tartóedénye, de békés istenségeknek szánt ékköveket, virágokat vagy gyümölcsöket tartalmazó tálca vagy edény is.
Rick LaRue elsősorban a nepáli és tibeti kapalák alapján készíti a maga modern nyugati koponya-edényeit, de a törzsi művészetek és gótika befolyását sem tagadja. A Modern Kapalán látható kínai írásjelek nem kicsit zavaróak, de még így is érdekes darab. További érdekes munkái: Egyiptomi Kapala, Kapala lámpa és a Születés és Halál című kompozíció.

2009. július 2., csütörtök

China Illustrata



Athanasius Kircher (1601-1680), német jezsuita páter, fizikus, csillagász, szóval leginkább polihisztor, misszionárius rendtársai beszámolói alapján korának legfontosabb könyvét állította össze a kínai – és részben a tibeti – kultúra történetéről és világáról. Számomra a China monumentis, qua sacris qua profanis, nec non variis natrae & artis spectaculis, aliarumque rerum memorabilium argumentis illustrata vagy röviden csak China Illustrata című könyvet az illusztrációk teszik igazán érdekessé. A művész puszta beszámolók alapján késztítette metszeteit többkarú és többfejű istenszobrokról, vallásos festményekről, templomokról, várakról (az egyik metszeten a Potala, Bietala néven), városokról, emberekről, állatokról.

China Illustrata
China Illustrata / ECHO
China Illustrata / NYPL Digital Gallery