2007. november 13., kedd

La Otra Conquista



A La Otra Conquista / The Other Conquest című film zenéjét március óta ismerem és kedvelem. Samuel Zyman és Jorge Reyes kétségkívül hatásos zenét komponált a filmhez. Ha nem olvasok utána, hogy miről szól a film, a zenéje, és persze címe alapján is könnyen kikövetkeztethettem volna. A filmet csak most, a DVD-n való megjelenés után volt alkalmam látni. A mexikói premiervetítés egyébként már elég régen, 1999 áprilisában, húsvétkor volt. A filmet az addigi legdurvább mexikói történelmi filmdrámaként emlegették. A La Otra Conquista Mexikó történelmének legfontosabb társadalmi, vallási változásainak rövid és véres korszakát dolgozza fel.



1519 november 8.-án a spanyol hódító, Hernando Cortés kis seregével belovagolt a hatalmas Mexikói Birodalom azték fővárosába, Tenochtitlánba, ahol II. Moctezuma, a birodalom uralkodója örömmel fogadta őket. Két éven belül az azték civilizáció az árvák állama lett. A túlélők elvesztették családjaikat, otthonaikat, nyelvüket, templomaikat és isteneiket. A La Otra Conquista eseményei 1520 májusában kezdődnek, közvetlenül a Nagy Templomban történt mészárlás után. A filmben a vérontás egyik túlélője Moctezuma egyik törvénytelen fia, Topiltzin, egy ügyes azték írnok. Topiltzin még megpróbálja Tonantzin, az azték anyaistennő kultuszát életben tartani, de amikor a spanyolok (köztük Diego barát) megakadályozzák egy azték hercegnő feláldozását, az élet két összeférhetetlen útja szemtől szembe találkozik egymással, és az erőszak ismét elkerülhetetlen. Később Hernando Cortés úgy dönt, hogy Topiltzint megtéríti Diego barát segítségével.



Topiltzin (új nevén Tomás) megpróbál alkalmazkodni a rátörő új és ellenséges világhoz, míg Diego barát a türelmet és megértést gyakorolja. A film megpróbálja felfedni ennek a ma is nehezen meghatározható hibrid kultúrának az összetett és homályos eredetét. Mindezt elsősorban a két főszereplő átalakulásain valamint Tonantzin és Szűz Mária alakján keresztül teszi. Mexikó egyik legismertebb vallási, kultúrális és nemzeti jelképe, a Guadalupei Szűz valójában a kereszténnyé formált azték anyaistennő. Az aztékok így új alakban, de tovább imádhatták istennőjüket, és később is gyakran éltek az átlényegítés, átkeresztelés eszközével (például a szertartásaik során használt hallucinogén növényeket idővel mind átkeresztelték, így egyik ilyen növényük, az ololiuhqui magjait ma Mária Füvének vagy A Szűz Magjának nevezik).

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése