2018. február 26., hétfő

Kalligrafília

Európában a kalligráfia művészete a több, mint kétezer éves történelme során már többször eltűnni látszott – pl. könyvnyomtatás, írógép, majd további klaviatúrák elterjedése után – , ám újra és újra visszanyerte korábbi rangját, ráadásul minden alkalommal újabb lehetőségekkel gazdagodva. Most, az ezredforduló után, amikor a számítógépes betűtervezés eredményeit már a hétköznapi felhasználók is könnyen és szívesen használják, ám egyre inkább kikopni látszik a kézírás mindennapi gyakorlata, az ún. latin betűs kalligráfia újra feléledt! A tendencia meglepőnek és paradoxnak tűnik, de valójában összhangban van a korszellemmel. Egyrészt komoly és őszinte megbecsülés övez, mindent, ami gépek helyett (újra) kézzel készül – főleg, ha magas és művészi szinten. Másrészt a mindennapi életünket kísérő logók, dekoratív betűk (avagy betűdekorációk), kalligrammok nyomán az aktuális design iránt már a szakmai körökön túl is aktív az érdeklődés, és ha már magunk is papírt, ceruzát, tollat, ecsetet veszünk kézbe, hogy kipróbáljuk magunkat ebben a “játékban”, már biztosan nem marad el a betűk és az írás mintegy “újrafelfedezésének” élménye. A kalligráfia művelése éppúgy lehet kreatív hobbi, mint egy minden korban megbecsült hagyomány tiszteletteljes ápolása, de lehet akár a művészi önkifejezés egy módja, vagy épp a keleti kalligráfia hatására egyfajta szellemi praxis.

Már a web 2.0 hajnalán virtuális csoportokba tömörültek a kalligráfia akkori művelői és csodálói szerte a világból. Az expanzív csoportok tagjai nem csak egymást, hanem egyre több és több “kívülállót” is inspiráltak, majd az “elbűvöltekből” hamar “kipróbálók” és alkotók lettek, akik újabb embereket inspiráltak... A kalligráfiát ma sokan, sokféle módon és sokféle céllal vagy indíttatásból művelik. Workshopok, tanfolyamok, kiállítások, előadásak, valamint egyesület, gyűjtemény és múzeum alapítások jelzik a kalligráfia különböző, jövőbe mutató útjait.


Magyarországon jelenleg talán egy tucat olyan alkotó műveli úgy a kalligráfiát, hogy rendszeresen láthatjuk is a munkáit, akár virtuális tárlaton, akár galériában, akár belvárosi kávézók és bisztrók tábláin, akár esküvői meghívókon... Talán kevesen vagyunk, de még így is sokfélék. Épp ahogy a kalligráfia nemzetközi világában, különböző területekről jövünk más és más inspirációkkal, és különböző technikákkal alkotunk más és más céllal. Ezt a változatosságot időnként kiállításokon is meg tudjuk mutatni – bár sokkal ritkábban, mint szeretnénk. Ezúttal egy XIII. kerületi galéria vállalkozik hasonlóra: két újlipótvárosi kalligráfus egy közös kiállításon mutathatja meg a kalligráfia mai világának két – egymástól nagyon távolinak tűnő – régióját.

Schallinger Dávid (Manoeye) a Gótikus írás szépségét és lehetőségeit újrafelfedező és hatékonyan népszerűsítő graffitis-deszkás vonalon mozog ill. onnan indult. Kalligráfiájának egyéniséget a filmes inspirációk, a kalligramm-mánia és e kettő találkozása biztosít. Én továbbra is makacsul ragaszkodom a keleti kalligráfia tibeti ágához, de nem kizárt, hogy ezúttal más munkák is falra kerülnek.


Kalligrafília - Bakos Levente és Schallinger Dávid kiállítása.
A kiállítást megnyitja: Buzogány Dezső kalligráfus.
Megnyitó: március 8. csütörtök 18 óra.
A kiállítás április 6-ig látható, hétfőtől péntekig 14 és 19 óra között.
Helyszín: Újlipótvárosi Klub - Galéria. Budapest, XIII. kerület, Tátra utca 20/b.


facebook event

2018. február 6., kedd

Narayana Bhattathiri kalligráfiája

A malajálam nyelv a dravida nyelvcsalád tagja, egyike India 22 hivatalos nyelvének. Jelenleg kb. 37 millióan beszélik, elsősorban Kerala államban. A malajálam nyelv a XII. századtól irodalmi nyelvként is használatos, így nem csoda, hogy idővel egyre jobban hatott rá a szanszkrit. Mai szókincsének 80%-a szanszkrit eredetű, de bátran vett át szavakat a portugál nyelvből is, ami Kerala földrajzi helyzete, ill. történelme miatt nem is meglepő. Indiában itt a legmagasabb az írástudók aránya (90,9%). A malajálam írás egy bráhmi eredetű alfabetikus szótagírás. Szembetűnőek a kerek karakterek, ami a dél-indiai írásrendszerek egyik jellegzetessége. Annyira nem kerekded és csupa kör, mint a nagyon hasonló burmai írás, de így is kalligráfus után kiált…

Narayana Bhattathiri már 35 éve műveli a malajálam kalligráfiát. A 35 év több mint 30 ezer kalligráfiát jelent… A különböző korszakaiban más és más módon alkotott. Túl van számos kalligramon és ambigrammán, klasszikus és kísérletező megközelítésen. Egy interjúban mesél aktuális napi rutinjáról: reggel háromkor kel, készít két kalligráfiát, lefotózza és megosztja a facebookon. Ezen praxis képeit rendszerint számozza. Ma töltötte fel a 875. képet. De ez csak az alap. A grafikusként dolgozó Narayana napközben is meg-meg szakítja munkáját, hogy egy-egy kalligráfia segítségével feltöltődjön.



Nemcsak borzasztóan termékeny és rutinos, de kétségkívül nagy tehetségű alkotó, aki őszintén rajong az írásért. Örömmel osztom meg a munkáit. A képeket az elmúlt évek terméséből válogattam.








2018. január 11., csütörtök

The Benevolent Gaze: Buddhist Imprints in Art

Recline Buddha by Mahaveer Swami​ (detail)
A buddhizmus legkorábbi művészeti emlékei a mai napig lenyűgözőek. A gandhárai művészet forradalma utáni évezredekben szerte Ázsiában, majd a nyugati világban is újabb és újabb módon tették láthatóvá számunkra Buddha életének jeleneteit és tanításának tartalmát. Mindig öröm látni, hogy hogyan jelenik meg (újra) a buddhista művészet a mai Indiában, ahol a Buddha tanai iránt mélyen elkötelezett művészeket nehezebb találni, mint olyan Kelet-ázsiai országokban, ahová a buddhizmus Indiából eljutott és gyökeret vert.

Újdelhiben The Benevolent Gaze: Buddhist Imprints in Art címmel látható még pár napig egy kiállítás, ami megkísérli bemutatni, hogy miképp jelenik meg Buddha tana a mai indiai művészetben.




Ojas Art galéria kiállítói között nagynevű mestereket és ifjú tehetségeket egyaránt találunk: Abhishek Singh, Aditya Arya, Adil Writer, Bhajju Shyam, Chemat Dorje,  Deepak Agasthya, Isaac Gergan és Stanzin Nyentak, Jamyang Dorje Chakrishar, KS Radhakrishnan, Mayank Shyam, Pratap SJB Rana, Mahaveer Swami, Santosh Kumar Das, Satish Gupta, Srinivas Pullagam, Vineet Kacker.

Találni a művészek nevei között ismerősen csengőket is, akik már szerepeltek itt a blogon korábban. A képregényes munkáiról (is) híres Abhishek Singh és tibeti kalligráfus Jamyang Dorje Chakrishar mellett azonban újabb neveket kell megjegyezni. Néhányuk munkásságának csak most jártam utána először, és igazán lenyűgöztek. Őket a közeljövőben be is mutatom egy-egy eye candy bejegyzésben.

Lotus Sutra by Pratap SJB Rana

Flight of the Dragonfly by Satish Gupta

Jamyang Dorje Chakrishar


In the Forest of Gods by Abhishek Singh

Spirit Marker by Vineet Kacker